2016 november 18-án Debrecen Város Tanácstermében „Elfeledett Emlékezet” címmel konferenciára ás szakmai megbeszélésre került sor, amelyre a Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség meghívást kapott Kohánka István nyá. mk. pv. ezredes elnök személyében aki a könyv megalkotásában is közreműködött.
A szakmai napot az MH 5. Bocskai István Lövészdandár és Debrecen Város Önkormányzata szervezte. A konferencia célja az volt, hogy a hadisír gondozás és kutatás eddigi eredményeit, pedagógiai lehetőségeit megismerjék az érdeklődők, valamint két könyv bemutatására is sor került, amelyek bekerültek a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közgyűjteményébe is.
A szakmai nap Komolay Szabolcs köszöntőjével kezdődött. Debrecen alpolgármestere beszédét a következő Széchenyi idézettel kezdte: „Ha tudni akarod egy nemzet mennyire becsüli múltját, nézd meg a temetőit.” „Sok vérzivataros időszak volt a magyar történelemben. Mindig voltak magyarok, és magyar katonák, akik helytálltak, életüket adták a hazáért. A történelmünk során volt olyan korszak, amikor igyekeztek – főleg a XX. század két nagy világégésének hőseit – kitörölni az emlékezetből. Az emlékművek, a hősi halottak nevei feledésbe merültek. Fontos számunkra, hogy nemzetünk történelmében nyugvó örökségünket feltárjuk. Komoly eredmények születtek az Őrváros Debrecen Közalapítvány és a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárnak köszönhetően. Sok-sok munka után már vannak részeredmények.”- hangsúlyozta Komolay Szabolcs, majd hozzátette, hogy egy pályázat benyújtására is sor kerül a közeljövőben, amellyel lehetővé válik a további kutatások támogatása. „A pályázat segítségével egy sokéves program első fejezete zárulhat le. A program végén mi is elmondhatjuk olyan nemzet vagyunk, aki megbecsüli a múltját.”- mondta az alpolgármester.
Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka köszönetet mondott mindazoknak, akik szabadidejüket áldozták és áldozzák a kutatásra. „Valóban megvalósul, hogy katonák, civilek együtt dolgoznak azért, hogy tanulhassunk a múlt hibáiból, még egyszer ne kövessük el ugyanazt. A mai két könyvbemutató is a múlt és a jelen összekapcsolódását szimbolizálja.”- hangsúlyozta a dandártábornok. A „Becsület, Bátorság, Helytállás” A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár története című könyv kapcsán a dandárparancsnok hozzátette: „Becsület, bátorság, helytállás- ez a három szó magáért beszél. A könyvvel a dandár mindennapjait szeretnénk bemutatni, hiszen mióta megszűnt a sorkatonaság, sokkal kevesebb információval rendelkeznek a civilek a honvédségről. Az ötös dandárnál kemény munka folyik, a külföldi missziókban egyenrangú partnerként kezelik a bocskais katonákat. A harmadik kötet az utolsó 5 év történéseit dolgozza fel. Ma, az internet világában is fontos észrevenni mi az örök, mi a maradandó. Míg a digitális dokumentumok sérülékenyek, addig a nyomtatott könyv örök. Szeretném, ha a kötetet nemcsak a dandár állománya forgatná, bár számukra valószínűleg érdekesebb, hiszen sokan felismerhetik magukat a fotókon. Szeretném, ha nem csak a dandár katonái, hanem mások is belelapoznának a kötetbe, így láthatják, mit teljesítünk nap, mint nap.”
A Köztemető- Katonák című könyvet Mazsu János egyetemi docens mutatta be. A könyvvel kapcsolatban elmondta, hogy a Közösség legősibb parancsa: a halottakat el kell temetni, különösen vonatkozik ez azokra, akik életüket áldozták. A katonák minden közösség kiemelt pillérei. Ezeknek a névtelen hősöknek a nyomába szegődve hosszas kutatómunkával sikerült ellenőrzött, tudományos és hadtörténeti megalapozottságú eredményeket elérni, amelyeket elsőként az Orosz Hadifoglyok Temetője című könyvben ismerhettek meg az olvasók. Ennek folytatása a most bemutatott Köztemető- Katonák című kötet, amelyben egy teljes adatbázis található a második világháború Debrecenben temetett katona és civil áldozatairól.
Dr. Lippai Péter ezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettese is köszönetét fejezte ki. „Sok arcot látok, akivel 2009-2010 táján együtt kezdtük a programot. Pedagógusok, nyugdíjasok, katonák, a dandár dolgozói, majd bekapcsolódtak más civil szervezetek, „társadalmi munkában” dolgoztak, megtelt a temető. Elkezdődött egy program, a régi katonahagyományok ápolása, a Bem téri egykori „Hősök fasora” újraültetése, megemlékezések, mécses gyújtás, sírok karbantartása – függetlenül a hősi halott nemzeti hovatartozásától. Köszönet a résztvevőknek.”
