Az emberek a történelmi korok különböző időszakaiban mindig nagy figyelmet fordítottak a biztonságra, törekedtek a biztonságos jelenre, és különböző módon igyekeztek hozzájárulni a biztonságos jövő kialakításához. A fejlődés gyorsulásával gyarapodtak az ismereteik, és ezzel együtt egyre gyakoribbak lettek a biztonsággal, a kialakult veszélyekkel kapcsolatos kihívások.

A napjainkban előforduló természeti és civilizációs katasztrófák sorozata, az ellenük való védekezés, mint az egységes nemzeti védelem egyik meghatározó eleme, az elmúlt időszakban a közvélemény és a politika középpontjába került.

A Magyar Köztársaság Kormánya 2004. március 31-i ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság új nemzeti biztonsági stratégiáját 2073/2004. Kormány határozatot. A stratégia a kormányprogrammal összhangban átfogó módon és széleskörűen értelmezve a biztonságot, fontos feladatának tartja az állampolgárok veszéllyel szembeni védelmét. A nemzeti biztonsági stratégia megvalósításának feladatai megoszlanak az ágazatok között, az ágazati stratégiák kidolgozása és alkalmazása összehangoltan történik.

A természeti és civilizációs katasztrófák, veszélyek esetén a katasztrófavédelemben felelősséggel bíró szervezetek folyamatosan fejlődő és bővülő technikai eszközállományukkal, szükség esetén a fegyveres erők kijelölt alakulataival, a rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati szervekkel, a gazdálkodó szervekkel valamint az önkéntes és civil szervezetekkel együttműködve védik a lakosság életét, anyagi javait.

A katasztrófák elleni hatékony védelem meghatározza az ország stabilitását, befolyásolja az állampolgárok életfeltételét. Alapelvként leszögezhető, hogy a katasztrófák elleni védekezés nemzeti ügy, annak megvalósításában minden állami, önkormányzati, gazdálkodó szervezet, az állampolgárok, és a civil szervezetek feladattal és felelősséggel rendelkezik.