Vészhelyzetek szirénajelzései:

K a t a s z t r ó f a r i a d ó:
Változó hangmagasságú, 2 perces folyamatos jel. Ezt a jelzést hallja, ha lakóhelye környezetében valamilyen ipari, vagy természeti katasztrófa következett be.

V e s z é l y  e l m ú l t:
Állandó hangmagasságú jel, 2x30 másodpercig 30 másodperces szünettel. Ezt a jelzést hallja, ha a veszély elmúlt, vagy a fenyegetettség megszűnt.

A veszélyes anyagok azonosítása:

A tehervagonokon, teherautókon, tartálykocsikon feltétlenül jelezni kell valamilyen módon, ha veszélyes anyagokat szállítanak. Ilyenkor egy vagy több 30x40 cm nagyságú narancssárga táblát helyeznek a jármű elejére és hátuljára is. Ha a táblán nincs szám, ez azt jelenti, hogy a jármű darabos árut szállít, vagy többféle veszélyes anyag van rajta.
Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta. Mivel gyakran előfordul ezeknek a járműveknek a balesete, jó tudni, mit is jelenthetnek ezek a számok.
A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy vízszintes fekete vonal választ el.
Felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítő szám áll. Mit jelentenek ezek a számok? Az első szám a főveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi.
Az alsó mezőben lévő négyjegyű szám a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármű. Nekünk elég, ha közelebbről megismerkedünk a felső mezőben lévő két számmal (néha három), ami megmondja, hogy milyen veszéllyel nézünk szembe.



A veszélyt jelző számok jelentése:

2. gázkiszabadulás
3. gyúlékonyság (folyékony anyag)
4. gyúlékonyság (szilárd anyag)
5. oxidáló hatás
6. mérgező hatás
8. maró hatás
9. heves reakció veszélye

Ha ezeket a számokat tudjuk, minden elhaladó járműnél megállapíthatjuk a veszély mértékét. Ha az első számjegyet megkettőzik, azt jelenti, hogy az adott veszély nagyon erős. A számok előtt néha X-et is láthatunk ez a tűzoltónak nagyon fontos jelzés. Azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármű tüzét vízzel oltani tilos.

A táblák titka:

A veszélyes árukat szállító járműveken gyakran találunk érdekes jeleket tartalmazó táblákat. Ezeket a jellel ellátott táblákat bárcáknak hívjuk. Mivel használatuk nemzetközi előírás, a világ minden pontján felismerik őket. Nézzünk néhány példát!

• A csúcsára állított piros négyszög, benne láng: tűzveszélyes anyag, gyúlékony folyadék
  
• A csúcsára állított négyszög piros csíkokkal, benne láng: tűzveszélyes, gyúlékony szilárd anyag
  
• A csúcsára állított fehér négyszög, benne halálfej: mérgező anyag
• A csúcsára állított sárga négyszög, benne láng: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyag.
• A csúcsára állított kék négyszög, benne láng: gyújtóhatású anyag stb.

Hazánkban előforduló katasztrófák

Hazánk "katasztrófa-múltját" tanulmányozva a régmúlt századokra visszatekintve két alapvető katasztrófával találkozunk, az árvízzel és a földrengéssel, elvétve találkoztunk az aszály említésével. Legújabb kori történelmünk során a társadalmi és technikai fejlődés következményeként a bekövetkezhető katasztrófák sora lényegesen megszaporodott. Ezek a katasztrófák bekövetkezhetnek hazánk területén, de más országokban is, kártékony hatásuk átterjedhet hozzánk is. Ilyenek lehetnek: nukleáris baleset, víz-, levegő-szennyezés, migráció, bűnözés, árvíz, járványok. Mint lehetséges katasztrófával azonban számolni kell még: a szélviharral, tűzvésszel, felhőszakadással, jégesővel, járványokkal, veszélyes anyagok kiáramlásával, közlekedési balesettel, robbantásokkal.

Néhány gondolat a két legjelentősebb veszélyről:

Árvíz:

Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, a folyó kilép a medréből és elönti a környező településeket. Hazánk vízkészletét tekintve sajátos helyzetben van a szomszédos országokhoz viszonyítva:

• az éves teljes vízkészlet 96 %-a a szomszédos országokból érkezik,
• az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át,
• az árvizek nagy része a hó olvadását követően az esőzések hatására következik be,
• hazánkban a folyók mentén 4220 km töltés, gát van kiépítve,
• hazánk árvízveszélyes helyei: Felső-és Közép- Tisza-vidék, a Sajó és a Bodrog völgye, a Körösök vidéke és alkalmanként a Duna,
• az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján hazánkban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával lehet számolni. 1838-ban Budapesten volt a legnagyobb árvíz.