Sátoraljaújhely Székhelyű Polgári Védelmi Iroda illetékességi területének besorolási adatai Fsz. Helységnév Besorolás Vegyi Árvízi Közlekedés Határ - 30 km 1. Alsóberecki 2 0 1 1 1 2. Alsóregmec 4 0 0 0 1 3. Bodroghalom 4 0 0 0 1 4. Bózsva 4 0 0 0 1 5. Cigánd 1 0 1 1 1 6. Dámóc 2 0 1 0 1 7. Felsőberecki 2 0 1 0 1 8. Felsőregmec 4 0 0 0 1 9. Filkeháza 4 0 0 0 1 10. Fűzér 4 0 0 0 1 11. Fűzérkajata 4 0 0 0 1 12. Fűzérkomlós 4 0 0 0 1 13. Fűzérradvány 4 0 0 0 1 14. Hollóháza 2 1 0 0 1 15. Karcsa 2 0 1 0 1 16. Karos 2 0 1 0 1 17. Kishuta 4 0 0 0 1 18. Kisrozvágy 4 0 0 0 1 19. Kovácsvágás 4 0 0 0 1 20. Lácacséke 4 0 0 0 1 21. Mikóháza 4 0 0 0 1 22. Nagyhuta 4 0 0 0 1 23. Nagyrozvágy 2 0 1 0 1 24. Nyíri 4 0 0 0 1 25. Pácin 2 0 1 0 1 26. Pálháza 2 1 0 1 1 27. Pusztafalu 4 0 0 0 1 28. Révleányvár 2 0 1 1 1 29. Ricse 2 0 1 1 1 30. Sátoraljaújhely 2 1 1 1 1 31. Semjén 2 0 1 0 1 32. Tiszacsermely 2 0 1 0 1 33. Tiszakarád 2 0 1 0 1 34. Vágáshuta 4 0 0 0 1 35. Vilyvitány 4 0 0 0 1 36. Zemplénagárd 2 0 1 0 1 Összesen: 3 15 5 36

Természeti eredetű veszélyeztetettség

Hóvihar, rendkívüli mértékű havazás vonatkozásában Sátoraljaújhely, Bodrogköz és a Hegyköz egyaránt veszélyeztetett. A téli időjárás mindkét területen jelentős gondot szokott okozni. A Bodrogköz elsősorban hófúvásos terület, ahol a szél 2-3 méteres hótorlaszokat is létrehozhat. A hegyközi területnél a hófúvás mellett elsősorban a síkosság, illetve az útvonalhálózat keresztmetszete, domborzati viszonyai okoznak gondot.
Több napon keresztül tartó erős havazás komoly fennakadást okoz a közúti és vasúti közlekedésben, valamint az ellátásban. Ezt bizonyította 1999. február időszaka, amikor nagymennyiségű hó hullott térségünkre, és komoly fennakadásokat okozott.

Árvíz, belvíz vonatkozásában: a térségben három jelentőseb folyó található, a Tisza, a Bodrog és a Ronyva. A hegyközi részen több gyors folyású hegyi patak található, pl. Bózsva, Nyíri-patak, Kemence-patak, Bisó, Fehér-patak. Egy jelentősebb csapadék után ezen kispatakok súlyos árvizeket, víz és sárelöntéseket okozhatnak. Így volt ez 2010. május – június hónapban bekövetkezett nagy mennyiségű esőzések alkalmával.
Bodrogköz térsége ár-és belvíz vonatkozásában egyaránt veszélyeztetett. Bodrogközben a sík vidékre jellemző módon a belvizet el kell vezetni, ezért csatornákat építettek. Jelentősebb a Tiszakarádi főcsatorna és mellékágai. A Tisza, valamint a Bodrog vízgyűjtő területen lehulló nagyobb mennyiségű csapadék, valamint a tavaszi hóolvadás során jelentős árhullám szokott le vonul mindkét folyón. A terület nagyrészt fővédvonalakkal, kisebb részben lokalizációs védőgátakkal védett. A Tisza vonatkozásában a Zemplénagárdtól - Tiszakarádig terjedő szakasz veszélyeztetett terület.
A Vásárhelyi-terv keretében 2008. november 14-én elkészült árapasztó tározó Magyarország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, amely jelentős mértékben növeli a térségben élő mintegy 45 ezer ember árvízi biztonságát. A közel 25 négyzetkilométer alapterületű építmény 94 millió köbméter víz befogadására képes. A tározó a vízbeeresztés szelvényében 25 centiméterrel csökkentheti a tiszai árhullámok szintjét.

A Bodrog vonatkozásában a szlovák határtól Felsőberecki, Alsóberecki, Sátoraljaújhely szakasz veszélyeztetett. Az 1999. márciusi árvízi tapasztalat alapján számolni kell a Ronyvazugi szükségtározóval, mely védművekkel nem rendelkezik, zsilipellésre alkalmatlan, kb. 25 millió m3 víz befogadására tervezett. Veszélyként jelentkezik, hogy a tározó feltöltése esetén a 3807. számú útvonalat a víz elönti.
A Ronyva határfolyó által Sátoraljaújhely észak-keleti része közvetlen módon veszélyeztetett, mivel a folyó nagy vízgyűjtő területtel rendelkezik, és egy nagyobb kiterjedésű esőzés után hatalmas vízmennyiséget kell befogadnia a medernek. A 2010. május – június hónapban lehullott nagy mennyiségű csapadék súlyos árvizet okozott Sátoraljaújhelyben. 2010. május 15-16. közötti időszakban a területen 70-80 mm, a május 30-tól június 4-ig terjedő időszakban pedig mintegy 130-150 mm csapadék hullott le, ami az éves átlagos csapadékmennyiségnek 50-60 %-át tette ki.  A Ronyva - patak 2010. május 17-én a Sátoraljaújhely Vízmű területénél elhelyezett vízállásmérőn 460 cm vízállással tetőzött.
 

 

Jégeső, erős szélvihar, felhőszakadás, villámcsapás: az elmúlt időszakban megnövekedett a viharok gyakorisága és intenzitása. Jelentős károkat okozott a magán és önkormányzati tulajdonú épületekben és építményekben. Gyakori jelenség az adótornyok, légvezetékek villámcsapása, melynek következtében elektromos és kommunikációs berendezések hibásodnak meg.

Földrengés, földcsuszamlás veszélyeztetettség vonatkozásában: Az elmúlt években a gyors tavaszi hóolvadást követően Hollóháza három területén, valamint Nyíri területén jelentős felszínmozgások, suvadások, rétegcsúszások következtek be. Hollóházán nem ismeretlenek az ehhez hasonló jelenségek, már korábbról is jeleztek nagyobb mértékű csuszamlásokat, jól láthatóak ennek nyomai a település domboldalain is.
A területen végeztek kutatásokat, hogy feltárhassák a mozgási jelenségek okait, kiterjedését valamint, hogy meghatározzák a további mozgások kivédésére teendő beavatkozásokat.

 

Civilizációs eredetű veszélyeztetettségű veszélyeztetettség

Ipari vonatkozásban: A városra jellemző, hogy a kis-, közép-, és nagyvállalatok egy része beépült a város területére, ezért a veszélyeztetés is fokozottabb mértékű. A térség nagyobb üzemei ezen kívül a Hollóházi Porcelángyár Rt., Perlit'92 Kft. Pálháza. A Bodrogközi területen kisebb üzemek találhatók, elsősorban könnyűipari termékeket állítanak elő, melyek veszélyeztető hatása alacsony.
Robbanások: a technológiák függvényében alakulhatnak ki. Elsősorban porkamrákban, magasnyomású tartályokban, tűz- és robbanásveszélyes helyeken következhet be, valamint a közép- és kisnyomású földgáz vezetékrendszer meghibásodása esetén jöhet létre.

Veszélyes anyagok: Elsősorban szállítás kapcsán alakulnak ki veszélyek, másodsorban az ipari üzemekben, továbbá vegyi árut forgalmazó kereskedelmi egységekben. Térségünkben a főbb közeledési útvonalak: 37. számú főközlekedési út, a 3708, 3718, 3719 számú út a Hegyköz irányába.
A Bodrogköz irányába a 3804, 3806, 3807 számú utak vezetnek. Sátoraljaújhely területén keresztül jelentős tranzitforgalom zajlik a várost átszelő 37. számú főközlekedési útvonalon a Hegyköz, a Bodrogköz, illetve a nemzetközi határátkelőhelyen át Szlovákia felé. Jelentősebb áruszállítás folyik még továbbiakban a Cigánd - Kékcse közúti hídon keresztül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irányába.
Jelentős személy- és teherforgalom zajlik a Miskolc - Szerencs - Sátoraljaújhely vasútvonalon, valamint a nemzetközi vasúti határátkelőhelyen át Szlovákia irányába. További veszélyt jelent szlovákiai vasútvonal, melyen jelentős mennyiségű veszélyes anyagot szállítanak. Vízi szállítás csak időszakosan történik a Bodrog folyón. A nemzetközi átléptetést a Sátoraljaújhelyi Határrendészeti Kirendeltség végzi. A Tiszán személy- és teherszállítás folyik, melynek mértéke az utóbbi időben növekedett.