máj 29 2020

Magyar Hősök Emléknapja

2020. május 31-én, május utolsó vasárnapján került sor a már hagyományosan megrendezésre kerülő Magyar Hősök Emlékünnepére.

E napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik az életüket áldozták Magyarország szabadságáért, függetlenségéért és fennmaradásáért.

Az idei éven a járványügyi helyzet okozta rendkívüli intézkedések miatt nem került sor ugyan tömeges megemlékezésre a sátoraljaújhelyi Hősök Temetőjében, de szövetségünk alelnöke, Tóth Zsolt koszorút helyezett el az emlékműnél a temetőben nyugvó hősök tiszteletére.

EMLÉKEZZÜNK A MAGYAR HŐSÖKRE!

 

 

 

Sírok, hantok

Hősök, sírok, horpadt hantok;
Málló betonkeresztek,
Korhadt, porló fejfák,
Föld, melyet szentelt véretek.
Rajta szegett fejjel botladozok,
Mint szimpla, földi halandó…

Vajon mit adhatnék néktek?
Főhajtás, tisztelet, lobogó fáklya?
Mert szótáramban nincs rá szó,
Hogy rekviemet, dicshimnuszt
Regéljek, hisz hazáért adtátok
Hősként, apai, s fiúi véretek.

A JÓISTEN ÁLDÁSÁVAL, BÉKE VÉLETEK!

máj 04 2020

Négyszáz éve született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította. Ennek kapcsán egy megemlékezés sorozatot indítunk.

1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa.

Csáktornyán született horvát eredetű főnemesi családban, dédapja az 1566-ban Szigetvár védőjeként elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Apját korán elvesztette, ezután gyámja, Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja neveltette.

 

A családi birtokot megosztotta Péter öccsével (akit 1671-ben a Wesselényi-összeesküvés miatt fejeztek le), ő a muraközi, öccse a tengermelléki részt kapta. Ez egyben nyelvi elkülönülést is jelentett, Péter horvát nyelven verselt, ő fordította le horvátra a Zrínyiászt és ma is a horvát irodalom egyik nagyságaként tartják számon.

Zrínyi a családi birtok védelmében harcolt a török ellen, majd a harmincéves háborúban tüntette ki magát vitézségével. Jutalma tábornoki, horvát főkapitányi cím lett, 1648-tól horvát bán volt. Csáktornyai udvara politikai és társadalmi középponttá vált, a magyarul, horvátul, latinul, németül, olaszul, törökül is tökéletesen beszélő Zrínyi nemzeti pártot szervezett. Fő célja a török kiűzése volt, de foglalkoztatta a független magyar királyság gondolata is, ezért a bécsi udvar elgáncsolta nádorrá választását. I. Lipót király 1663-ban magyar főparancsnokká tette meg, Zrínyi a következő év elején vezette híres téli hadjáratát. Kihasználva, hogy a törökök télen nem szerettek mozogni, az akkori hadtudományra fittyet hányva 25 ezer katonájával messze az ellenséges területre behatolva felégette az eszéki Dráva-hidat, ezzel lelassítva a török következő évi felvonulását, majd áprilisban Kanizsa ostromához kezdett. Hiába magasztalták Európa-szerte, a bécsi udvar visszarendelte, júniusban a császári hadak passzivitása miatt a török területen épített Zrínyi-Újvár is elesett.

Az 1664-es szentgotthárdi diadal utáni szégyenletes, inkább a törökre nézve előnyös békekötés után a csalódott, a fővezérségről is leváltott Zrínyi terveket szőtt a magyar államiság újraépítéséről, de a megvalósításra nem maradt ideje: 1664. november 18-án vadászat közben egy vadkan halálra sebezte. Az eseményeket a vadászaton jelen lévő Bethlen Miklós

Önéletírásából ismerjük: a Csáktornya melletti kursaneci erdőben vadászó társaság estefelé haza indult, amikor egy Póka István nevű vadász azt mondta Zrínyinek: a közelben van még egy általa megsebzett vadkan, amit elejthetnének. Zrínyi és néhány társa lóra pattant, majd egyikük nyargalva érkezett vissza, azt kiáltva: „hamar a hintót, oda van az úr”. A társaság már csak a vérző Zrínyit találta, aki nem sokkal később meghalt. A balesetnek közvetlen szemtanúja nem volt, a Zrínyivel tartók a tisztásra érve már csak azt látták, hogy Póka a fán kuporog, a vadkan pedig Zrínyit marcangolja. Zrínyi még fölkelt és azt mondta: „rútul bánék velem a disznó”, de a vérzést már nem tudták elállítani. A lábán egy seb volt (erről Bethlen nem írt), a nyakán három, az egyik minden izmot és eret elszakított.

Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. A legelterjedtebb elmélet szerint a hadvezért a bécsi udvar (avagy a Zrínyiben riválisát látó Montecuccoli) által felfogadott Póka lőtte agyon. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba.

Zrínyi magát katonának tartotta, „mellékesen” született költeményei mégis a magyar barokk irodalom csúcsát jelentik. Fiatalon szerelmes verseket írt későbbi feleségéhez. Fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem, amelynek nagy részét 1647-48 telén vetette papírra. Szigetvár védőinek hősiességén keresztül az aktuális tennivalókra, a török kiűzésére lelkesít. Művét mesteri szerkesztés, barokk stílus jellemzik, de akkoriban igen erőteljes nyelve ma már avultnak hat.

Prózai írásai közül a leghíresebb Az török áfium ellen való orvosság (1660-61) című politikai röpirat, amelyben állandó magyar hadsereg felállítását követeli. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. A maga korában alig olvasták, költészetét a felvilágosodás idején Kazinczy fedezte fel újra, helyét Arany János jelölte ki Zrínyi és Tasso című tanulmányával.

ápr 17 2020

Jókor jó helyre

Segítsük a rászorulókat!

Napjainkban egyre több felhívást hallunk adományok gyűjtésére, a  rászorulók támogatására vonatkozóan. Ezen segítők köréhez csatlakozott Szövetségünk is. 2020. április 14-én szervezetünk hátrányos helyzetű család számára adományozott egy, a szövetség tulajdonában lévő hordozható számítógépet. A felajánlott eszköz a családban lévő gyerekek digitális oktatásban való részvételét segíti elő.

Ezúton kívánunk sikeres tanulást a gyerekeknek!

Már 20 2020

Koronavírus – A legfontosabb tudnivalók

Koronavírus: a legfontosabb tudnivalók

A legfontosabb tudnivalókat az egyik legmegbízhatóbb forrás, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapja alapján.

Mi a COVID-19 és mik a tünetei?

A koronavírus egy olyan víruscsalád, amely állatokban és emberekben is okozhat megbetegedést. Ez utóbbiaknál általában légúti fertőzéseket idéz elő a megfázástól a súlyosabb betegségekig. A COVID-19 pedig a legutóbb felfedezett koronavírus okozta fertőző betegség: eddig ismeretlen volt, 2019 decemberében tört ki Wuhanban, Kínában, azóta pedig világszerte szedi az áldozatait.

Leggyakoribb tünetei: láz, fáradtság és száraz köhögés, de kísérhetik fájdalmak, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás vagy hasmenés. Ezek a tünetek általában enyhék és fokozatosan kezdődnek, sok esetben a fertőzötteknél nem is jelentkeznek tünetek. Körülbelül 80 százalék kigyógyul a betegségből anélkül, hogy különleges kezelésre lenne szükség. Átlagosan 6 ember közül 1-nél válik súlyossá, veszélyesebb az idősebbekre és azokra, akiknek egyéb orvosi problémáik, társbetegségeik vannak, például magas vérnyomás, szívproblémák vagy cukorbetegség.

Hogyan terjed a vírus?

Leginkább emberről emberre cseppfertőzés által, tehát akkor, ha a COVID-19-es személy köhög vagy kilélegzi a levegőt. Ezek a cseppek az ember körüli tárgyakra és felületekre kerülnek, így aki megérinti ezeket a dolgokat, majd szeméhez, orrához, szájához nyúl, könnyen fertőzötté válhat.

Ezért fontos a gyakori kézmosás, fertőtlenítés, emellett tartsuk az egy-kettő méter távolságot!

WHO szerint széklet által is terjedhet, ám ez nem jellemző, de még egy érv amellett, hogy mindenki figyeljen oda a higiéniára az élet minden területén.

Milyen előzetes védelmi intézkedéseket tehetünk?

 

Rendszeres és alaposan szappanos kézmosás, gyakori kézfertőtlenítés alkoholtartalmú fertőtlenítővel, ez elpusztítja a kezeken lévő vírusokat.

 

 

 

Javasolt legalább egy-kettő méter távolságot tartani mindenkivel, kiemelten azokkal, akik köhögnek, tüsszentenek. Az így kikerülő cseppek ugyanis tartalmazhatják a vírust.

 

 

 

Kerülni kell a szem, az orr és a száj érintését, mivel a szennyezett kezek átvihetik a vírust a szemekbe, az orrba vagy a szájba, onnan a vírus bejuthat a testbe, így bekövetkezhet a fertőzöttség. Betartani a köhögésre, tüsszentésre, orrfújásra vonatkozó általános normákat.

 

 

 

Rosszullét esetén javasolt otthon maradni, láz, köhögés és légzési nehézség esetén pedig ajánlott orvoshoz fordulni – lehetőleg először telefonon jelezni, illetve követni a hatóságok útmutatásait. Miért? A hatóságok a legfrissebb információkkal rendelkeznek a környéken kialakult helyzetről, az előzetes telefonálás pedig lehetővé teszi, hogy a megfelelő egészségügyi intézménybe legyünk irányítva. A mi javunkat szolgálja, hiszen a megfelelő helyen gördülékenyebben mehet az ellátás, és másokat sem veszélyeztetünk.

 

Kerüljük a magas kockázatú a helyekre való utazást, vigyázzunk az idősebbekre, betegekre.

Akik esetleg potenciális fertőzöttek:

  • A fenti útmutató rájuk is vonatkozik, emellett erősen ajánlott otthon maradni még enyhe tünetekkel is, mint például fejfájás, alacsony fokú láz (37,3 ° C vagy ennél magasabb) és enyhe orrfolyás, amíg gyógyul.
  • Ha mindenképpen ki kell tennie a lábát otthonról, akkor viseljen maszkot.
  • Ha láz, köhögés és légzési nehézség jelentkezik, azonnal forduljon orvoshoz mindenekelőtt telefonon ésne titkolja el, hogy merre járt.

Mennyire valószínű, hogy elkapom a COVID-19-et?

A kockázat attól függ, merre vagyunk. Vannak olyan helyek, ahol a betegség folyamatosan terjed, magas kockázatú terület, így itt nagyobb az esély a megbetegedésre. A gyerekek, fiatal felnőttek esetében általában enyhébb, de az idősebbekre és társbetegséggel rendelkezőkre nézve veszélyesebb, így vigyázzunk rájuk!

Hatékonyak-e az antibiotikumok a COVID-19 megelőzésére vagy kezelésére?

Az a tévhit terjed, hogy antibiotikummal megelőzhető, kezelhető a koronavírus, ám ez sajnos nem így van, ugyanis azok csak baktériumfertőzéseknél működnek. Egyébként is kizárólag csak az orvos utasításai szerint lehet szedni a baktériumfertőzés kezelésére, ezzel ne kísérletezzünk! A biztos gyógymódot (vakcinát, gyógyszert) még nem találták meg a COVID-19-re, a lehetséges oltásokat, kezeléseket még tesztelik.

Mire jó a maszk? Kellene viselnem?

Világszerte hiánycikk a kézfertőtlenítő és a maszk, éppen ezért ami van, azt okosan kell használni. A WHO szerint csak akkor viseljünk maszkot, ha COVID-19 tünetektől szenvedünk (főleg köhögés). Fontos kiemelni, hogy az eldobható arcmaszk csak egyszer használható fel, mielőtt feltesszük, fertőtlenítsük a kezeinket!

Mennyi ideig tart a karantén?

Az eddigi információk szerint a vírus elkapásától számított időszak a betegség első tüneteinek megjelenéséig, ez nagyjából 14 napot ölel fel. Aki magas kockázatú országba utazott vagy ilyen területen járt, szükséges lehet karanténba vonulnia.

Kell tartanunk az állatoktól?

Bár a víruscsalád egyes típusai állatokban is gyakran előfordulnak (például SARS), eddig azonban nincs bizonyíték arra, hogy egy kutya, macska vagy bármely kedvtelésből tartott állat is terjeszthetné a COVID-19-et, ez ugyanis elsősorban cseppfertőzéssel száll át emberről emberre.

Mennyi ideig él a vírus?

Az eddigi kutatások alapján a vírus, ami a COVID-19-et okozza úgy viselkedik a felületeken, mint a családba tartozó többi betegség. Néhány órán át, de akár több napig is fennmaradhatnak felületeken, ez eltérő körülmények között változhat (például a felület típusa, a hőmérséklet vagy a környezet páratartalma szerint). Ismét csak azt kell hangsúlyozni, mennyire fontos a saját magunk és a környezetünk tisztán tartása, fertőtlenítése.

Biztonságos-e a csomagot rendelni onnan, ahol a COVID-19-et jelentették?

Talán meglepő, de a WHO szerint igen: alacsony annak a valószínűsége, hogy egy fertőzött személy az árukat megfertőzi. Arra is csekély a lehetőség, hogy a vásárló elkapja a csomagról a vírust, hiszen az az utazás során számtalan “kedvezőtlen feltételnek” és hőmérsékletnek van kitéve.

Hogyan utazzunk?

Mindenekelőtt érdemes utánanézni, milyen az országban a koronavírus-helyzet, van-e valamilyen korlátozás az utazásokra vonatkozóan. Máltán például 14 napos karanténba kell vonulniuk a beutazóknak, aki ezt megszegi, súlyos bírságot kaphat. Rengeteg országban lezárásra kerültek a határok, tilalmakkal, törölt repülőgépjáratokkal, bezárt nevezetességekkel, látványosságokkal bizony számolni kell!

Már 14 2020

MPVSZ ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÁSA A 2020. ÉVI ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI IFJÚSÁGI VERSENY ELHALASZTÁSÁRÓL

 

MPVSZ ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÁSA A 2020. ÉVI ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI IFJÚSÁGI VERSENY ELHALASZTÁSÁRÓL

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Versenyzők!

Magyarország Kormánya az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A vonatkozó kormányrendeletben a zárt helyen száz főnél több személy, nem zárt helyen pedig ötszáz főnél több személy részvételével zajlódó rendezvény megtartása nem engedélyezhető.

A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatójával történt egyeztetés alapján a mai nappal, a 2020. évi felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági versenyek helyi, területi és az országos döntőjének megszervezését, lebonyolítását

határozatlan időre elhalasztjuk!

Köszönetemet fejezem ki a kollégáinknak, a felkészítő tanároknak és természetesen a diákoknak is az eddig végzett munkájuk elismeréseként!

Kérem megértésüket és a meghozott döntés tudomásul vételét. A veszélyhelyzet megszűnésével tájékoztatást adunk a verseny további menetéről.

Budapest, 2020. március 13.

Dr. habil. Endrődi István ny. tű. ezredes

országos elnök sk.

MPVSZ

 

Régebbi bejegyzések «