Alapszabályunk

A Zemplén Térségi Katasztrófa-, és Polgári Védelmi Szövetség (a továbbiakban Zemplén Térségi KPVSZ) az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) valamint Magyarország Alaptörvényének tiszteletben tartásával, a törvények, egyéb jogszabályok, valamint saját Alapszabálya szerint. Az egyesület a 2013. évi V. törvény 3:63 § (1) bekezdése szerint: Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.  A Szövetség határozatlan időtartamra alakul.

A Zemplén Térségi KPVSZ a vonatkozó jogszabályok szellemében és az elfogadott alapszabály szerint működik, nyilvántartott önkéntes tagsággal rendelkezik, és céljai elérésében a lakosságra, a gazdálkodó, és a társadalmi szervezetekre támaszkodik. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük anyagi támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőt nem állít, és nem támogat.

I. FEJEZET
A szövetség neve, pecsétje, jelvénye, székhelye,

Működési területe, CÉLKITŰZÉSEI, feladatai

és együttműködése

1. §

1.     A szövetség neve: Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség

2.     A szövetség rövidített neve: Zemplén Térségi KPVSZ

A szövetség

a)   Körpecsétje:

„Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség” körirattal és benne a térségre jellemző és nemzetközi egyezményben meghatározott Polgári Védelemi jelkép

b)  Fejbélyegzője:

Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség

3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. B. épület 1. emelet 86.

Bankszámla száma: 54600339-11018915 (KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet)

Bankszámla száma:    11734138-22063641 (OTP Bank Nyrt.) HUF

11763347-72341881 (OTP bank Nyrt.)  EUR

Adószáma: 18445523-1-05

c)   Jelvénye

Tekintettel arra, hogy a Zemplén Térségi KPVSZ csatlakozik a Magyar Polgári Védelmi Szövetséghez, annak jelvényének motívumait használja, kiegészítve a térségre jellemző jelképpel és felirattal.

2. §

A szövetség székhelye:  3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. B. épület 1. emelet 86.

Fióktelepe:      3965 Nagyrozvágy, Fő utca 31. szám

3955 Kenézlő, Aradi utca 49. szám

3992 Kovácsvágás, Fő utca 63. szám

Működési területe: Alaprendeltetésének megfelelő feladatokban Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Zempléni térsége, illetve a hármas határ mentén veszélyhelyzeti tevékenységben segítséget nyújthat, a Magyar Köztársaság területén. Speciális nemzetközi alkalmazásra felkészült csoportja(i) felkérésre humanitárius alapelvből fakadóan a világon bárhol tevékenykedhetnek.

A szövetség jogi személy, közhasznú szervezet.

3. §

A SZÖVETSÉG ALAPÍTÁSI ÉVE
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Polgári Védelmi Szövetség 1992-ben alakult, és mint a Magyar Polgári Védelmi Szövetség tagszervezete működik alapszabálya alapján. A Zemplén Térségi KPVSZ jogelődjének tekinti az 1992-ben alakult szervezetet, így annak alapítási évét fogadja el a megalakulás idejének.

4. §

A zemplén Térségi KPVSZ CÉLJA
1.   A Zemplén Térségi KPVSZ közhasznú tevékenységet végezve közreműködik a megye és zempléni térség lakosságának polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási és egyéb humanitárius védelmi feladatokra való felkészítésében, védelmük szervezésében azzal a céllal, hogy a lakosok képesek legyenek megvédeni önmaguk, családtagjaik, embertársaik életét, vagyontárgyaikat eredményesen oltalmazni, menteni, részükre segítséget nyújtani elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák, valamint fegyveres konfliktusok esetén.

2.   A Zemplén Térségi KPVSZ céljait a Magyarország Alaptörvényében rögzített jogokra és kötelességekre figyelemmel a Honvédelmi Törvényben, a Polgári Védelmi Törvényben, a Katasztrófa Törvényben és a háború áldozatinak védelmére vonatkozó Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött nemzetközi egyezmények I. és II. kiegészítő jegyzőköny­vében megjelölt polgári védelmi feladatok végrehajtásában való közreműködéssel valósítja meg.

3.   A Zemplén Térségi KPVSZ célkitűzéseinek megvalósítása során a közhasznú tevékenységét összehangolja és szoros együttműködést, érdekszövetséget alakít ki a különböző jogszabályokban megállapított katasztrófavédelmi, polgári védelmi fel­adatokat ellátó országos és területi szervezetekkel, a megyei és helyi védelmi bizottságokkal, helyi önkormányzatokkal, továbbá a Magyar Vöröskereszttel, a Magyar Tűzoltó Szövetséggel, a Magyar Polgárőr Szövetséggel, és más humanitárius karitatív szervezetekkel.

4.  A Zemplén Térségi KPVSZ célja az egészséges életmód népszerűsítése, a testedzés, a sportolás, illetve a sportrendezvényeken való részvétel lehetőségének biztosítása az egyesület tagjai és a nyilvántartásba vett tűzoltó egyesületek tagjai, valamint más személyek részére;

A Zemplén Térségi KPVSZ célja a szlovák kisebbség kultúrájának, nemzeti hagyományainak ápolása, a nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés.

5. §

A ZEMPLÉN TÉRSÉGI KPVSZ FELADATA, TEVÉKENYSÉGE

1.  A működési területén élő állampolgárok és a szövetséghez csatlakozott önálló jogi személyiségű, illetve más jogállású szervezetek önkéntes részvállalásával segíti az emberi élet és az anyagi javak védelmét.

2.  A Zemplén Térségi KPVSZ közreműködik a lakosság polgári védelmi és a katasztrófák elleni védekezésre való felkészítésében. Részt vesz a lakosság ilyen jellegű tájékoztatásában, tájékoztató anyagok kidolgozásában, kiadásában és terjesztésében. Tervszerű propagandatevékenységet fejt ki az állampolgárok körében a polgári védelmi feladatok önkéntes vállalására és elsajátítására. Minősített helyzetekben és időszakokban a védelmi bizottság igényének megfelelően közreműködik, részt vállal a lakosság felkészítésében.

3.  A feladatai megvalósítása során megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság polgári védelmi, katasztrófa védelmi ismereteinek megalapozására, továbbfejlesztésére. Közreműködik az ifjúsági polgári védelmi versenyek szervezésében és lebonyolításában.

4. Közreműködik – felkérés, megkeresés esetén – a területi polgári védelmi rendezvények lebonyolításában, feladatok megvalósításában, lakosságvédelmi feladatok végrehajtásában.

5. Veszélyhelyzetben lehetőségeihez mérten segíti az önkormányzatok, polgári védelmi parancsnokságok, szervezetek lakosságvédelmi, mentési, ellátási, és egyéb feladatait, munkáit.

6.    Kapcsolatot tart hasonló célkitűzésű, a működési területén kívül eső szövetségekkel, szervezetekkel, alapítványokkal.

7.    Ápolja a polgári védelmi, honvédelmi és tűzoltó hagyományokat.

8.  Közreműködik a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításában, a lakókörnyezet közbiztonságának védelmében, különösen rendkívüli események esetén.

9.    Lehetőségeihez képest részt vesz a területet érintő polgári védelmi, katasztrófavédelmi feladatok kidolgozásában, végrehajtásában.

10. A szövetség és tagszervezetei, a hatáskörükbe tartozó közigazgatási területen belül élő lakosságot szociális problémáinak enyhítésében, azok megoldásában támogatja.

11.   A szövetség kifejezetten törekszik arra, hogy közhasznú tevékenysége eredményéből – tagjain kívül – mások is részesüljenek.

12.   Részt vesz a térséget érintő tudományos fejlesztő és az állampolgárok biztonságát nővelő beruházások megvalósításában.

13.   A szövetség az alábbi jogszabályokban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi tevékenységét:

– A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 2. § (2) bekezdése előírja: „A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.”.

A 4. § r) pontja szerint: „önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;”

33. § (1) „Az önkéntes tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette.

(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben való közreműködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell alkalmazni.

r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;

(3) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.

(4) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében

a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,

b) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,

c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,

d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltás vezető intézkedésének megfelelően működik közre.”

– A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés szerint a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. A (2) bekezdés szerint minden állampolgárnak és személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

A 2. § (1)-(2) bekezdése kimondja: (1) „A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.

(2) A katasztrófavédelemben részt vevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat, az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról.”

A 18. § (1) bekezdése szerint: „Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.”

– Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése szerint a települési önkormányzat feladatai:

13. § (1) „A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;”

23. § (4) bekezdés alapján a fővárosi önkormányzat feladata különösen: „13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem;, míg az

(5) bekezdés alapján a kerületi önkormányzat feladata különösen „18. közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában;”.

A szövetség – tagegyesületein keresztül, azok munkájának megszervezésével, koordinálásával – az alábbi közfeladatokat látja el együttműködőként, közreműködőként, mint közhasznú tevékenységeket:

– tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátása;

– a katasztrófákra való felkészülés;

– a katasztrófák elleni védekezés és helyreállítás, újjáépítés;

– a polgári védelmi szervezetek tevékenységének segítése;

– a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában következményeinek felszámolásában való részvétel;

– baleset megelőzési tevékenység;

– a helyi közrend, a közbiztonság védelme;

– áldozatvédelmi tevékenység;

– közlekedésbiztonsági tevékenység;

– állat-, környezet-, és természetvédelmi tevékenység;

– a polgárok és javaik védelme;

– az állami és önkormányzati vagyon megóvásában való részvétel.

–  nevelés és oktatás képességfejlesztés;

– kulturális tevékenység: közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása;

– sport: az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása;

– a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység: érdekképviselet/esélyegyenlőség; kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése;

– kulturális örökség megóvása;

– műemlékvédelem;

– természetvédelem, állatvédelem;

– hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;

– a lakosság életminőségének, egészségmegőrzésének javítása;

– tehetséges fiatalok támogatása;

– rehabilitációs foglalkoztatás;

– a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;

– hátrányos helyzetű emberekkel való foglalkozás;

– társadalmi felzárkózással kapcsolatos feladatok ellátása;

– egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység;

– önkéntes foglalkoztatás;

– közreműködik a honvédelmi nevelés programjaiban;

– részt vesz a honvédelmi nevelési korosztályos honvédelmi nevelési programban;

– elősegíti a hazafias elkötelezettség és áldozatkészség eszményében a társadalom,

különösen az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését;

– támogatja és segíti a köznevelési intézmények és felsőoktatási intézmények általános

honvédelmi nevelési tevékenységét, ennek érdekében együttműködik az állami,

önkormányzati szervekkel, oktatási intézményekkel, intézmény fenntartókkal és más

szervezetekkel;

– segíti a köznevelési intézmény pedagógiai programjába foglalt egyéb foglalkozások

keretében a honvédelmi nevelés megvalósítását;

– közreműködik a lőkészséget fejlesztő programok és az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális

fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok helyi és térségi szintű feladatok megvalósításában;

Az önkéntes tűzoltó egyesületek (továbbiakban: ÖTE) az egyesületi törvény alapján létrejövő és működő, önálló jogi személyiségű szervezetek. Tagjai feladataikat önkéntesként, munkabér vagy bérjellegű juttatás nélkül, szabadidejük terhére teljesítik. Hagyományápoló, közösségformáló, fiatalokat nevelő, tűzmegelőzési, kistelepülési veszély elhárítási funkciót töltenek be, de részt vesznek a helyi közbiztonsági, veszély megelőzési munkákban is. Az ÖTE-k a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása és felügyelete mellett – a hivatásos tűzoltó parancsnoksággal (a továbbiakban: HTP) kötött együttműködési megállapodás szerint – vehetnek részt tűzoltási, műszaki mentési műveletekben, tűzmegelőzési, iparbiztonsági, valamint önkéntes polgári védelmi feladatokban.

A szövetség olyan közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

Megfelelő erőforrás áll rendelkezésére, mert átlagos éves bevétele meghaladja az egy millió forintot, egybeszámított adózott bevétele (tárgyévi eredménye) pozitív (nem negatív), továbbá a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki, mert a közhasznú tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, valamint a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát. A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában.

Közfeladatait különösen az önkéntes tűzoltóságról és önkéntes tűzoltói tevékenység szabályairól szóló törvény írja elő, valamint nem zárja ki, hogy tagegyesületein kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.  Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A gazdálkodása során eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

14. A szövetség működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát saját honlapján (www.polgvedsujhely.hu) való közzététel útján biztosítja.

15. A szövetség, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
16. A szövetség, mint közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

17. A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
18. A szövetség, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti

6. §

A SZÖVETSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE
1.   A szövetség önálló jogi személyiségét megtartva csatlakozik a Magyar Polgári Védelmi Szövetséghez.

2.   Feladatait egyezteti a Magyar Polgári Védelmi Szövetséggel és a katasztrófa és polgári védelmi feladatokat ellátó szervezetekkel.

3.   Tevékenységét összehangolja a védelmi bizottsággal és a helyi önkormányzatok védelmi vezetésével.

4.   Munkájában támaszkodik a térség lakosságára – különös tekintettel a pedagógusokra, valamint a polgári védelmi, a fegyveres erők, és a rendvédelmi szervek hivatásos és közalkalmazotti állományára aktív és nyugállományú tagjaira, és a gazdálkodó szervek polgári védelmi szakembereire, önkéntesek munkájára.

5. Együttműködést kezdeményez a karitatív szervezetekkel, hasonló feladatok végrehajtására alakult társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, és önkéntes társulásokkal.

6. A Szövetség törekszik a katasztrófavédelem, a polgári védelem feladatait, az épített és a természetes környezet biztonságát felvállaló, továbbá a háború áldozatai emlékét ápoló önkéntes társadalmi szervezetek, alapítványok, csoportos és magán kezdeményezések tevékenységének összehangolására és segítésére.

7. A Szövetség kifejezetten törekszik arra, hogy a tűzvédelemben és veszélyelhárításban résztvevő szervezetek utánpótlásának biztosítása érdekében az ifjúság nevelésben közreműködjön, továbbá hogy közhasznú tevékenysége eredményéből –tagjain kívül- mások is részesüljenek.

8. A Szövetség célkitűzése, hogy a katasztrófa- és polgári védelmi feladatok végrehajtására létrehozott települési, területi polgári védelmi szervezetek felszerelésében, felkészítésében, működtetésében hatékonyan részt vegyen.

9. A Szövetség célkitűzése, hogy a lakosságot megismertesse az azonosított kockázatokkal és veszélyforrásokkal, felkészítse az azonosított veszélyeztető hatások elleni védekezésre, bekövetkezésük megelőzésére.

II. FEJEZET
A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, HELYI SZERVEI,

MŰKÖDÉSI TERÜLETE

7. §

1.   Térségi szervek:

–    A közgyűlés

–    Az elnökség

2.   Települési helyi tagszervezetek:

–    a térség településein létrehozott társ, vagy önálló jógi személyiségű katasztrófa és polgárvédelmi szervezetek.

8. §

A zemplén Térségi KATASZTRÓFA ÉS Polgári védelmi Szövetség helyi tagszervezetei

1.   A Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetségnek tagjai lehetnek az önálló jogi személyiséggel rendelkező, a térség településein alakult egyesületek, melyek elfogadják a Zemplén Térségi KPVSZ célkitűzéseit, a jelen alapszabályban meghatározott feladatokat.

2.   A települési polgárvédelmi szövetségek saját alapszabályuk elfogadását és a bírósági bejegyzést követően, csatlakozási szándéknyilatkozatban – melyben kijelentik, hogy teljes mértékben elfogadják a szövetség céljait, feladatait – kérik felvételüket a Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetségbe.

3.   A települési polgárvédelmi szövetség a csatlakozási szándéknyilatkozat benyújtásával egy időben, írásban vállalja, hogy bevételeinek 10 %-át a közös költségek fedezése érdekében befizeti a Zemplén Térségi KPVSZ számlájára.

4.   A felvételi kérelem elfogadásáról a Zemplén Térségi KPVSZ elnöksége dönt. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

5.   A Zemplén Térségi KPVSZ tagjai lehetnek az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező helyi katasztrófa és polgári védelmi szervezetek is. Az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jelen alapszabály alapján működnek. A konkrét tevékenységi rendjüket szervezeti és működési szabályzatban rögzítik, melyet a Zemplén Térségi KPVSZ elnöksége hagy jóvá.

6.   Amennyiben nincs települési szervezet az adott területen, melyhez a községi, üzemi, vállalati vagy egyéb társadalmi szervezetek csatlakozhatnának, ezeken a helyeken alakult katasztrófa polgári védelmi szervezetek közvetlenül is tagjai lehetnek a szövetségnek. Ez esetben az elnökség munkájukat közvetlenül irányítja.

9. §

A ZEMPLÉN TÉRSÉGI KPVSZ HELYI EGYESÜLETEI, SZERVEZETEI
1.   A Zemplén Térségi KPVSZ -hez közvetlenül csatlakozó települési (községi, üzemi, vállalati és társadalmi szervezetek stb.) polgári védelmi tagszervezeteket a lakosok önkéntes vállalásukkal alakítják meg, és választják meg a szervezetek vezetőségét. Szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg céljaikat, feladataikat, tevékenységük rendjét, szabályait. Az SZMSZ-t a Zemplén Térségi KPVSZ alapszabálya és a megyei elnökség követelménye alapján készítik el, azt az elnökség hagyja jóvá. Az önálló jogi személyiséggel rendelkezők alapszabályt készítenek, és önállóan végzik a bírósági bejegyzésüket.

2.   Több egyesület – ha erre igény és lehetőség van – közösen is létrehozhat helyi vezetőséget. A működés székhelyét a megválasztott vezetőség döntheti el. Az ilyen szervezet működési területe az adott tagszervezetek közigazgatási (települési) területeire terjed ki.

3.   Minden olyan településen, munkahelyen, tanintézetben, ahol legalább 5 fő egybehangzóan nyilatkozik, önkéntes polgári védelmi csoport alakulhat. A csoport csoport­vezetőt választhat. A csoport munkáját a területileg illetékes polgári védelmi szövetség, vagy helyi tagszervezet irányítja, saját hatáskörén belül.

4.   Speciális polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási szakfeladatok végrehajtására „önkéntes polgárvédelmi szaktagozat” hozható létre. A szaktagozat optimális létszáma 10–30 fő. Összetételét, működési feladatait, feltételeit a területileg, szakmailag illetékes városi szövetségek határozzák meg.

5.   A városi szövetségek, tagszervezetek a működési területükön lévő iskolákban, lakótelepeken, a helyi ifjúság bevonásával „ifjúsági tagozat”-ot hozhatnak létre. A tagozat működését a létrehozó (alapító) szövetség, egyesület vezetése szabályozza.

6.   A helyi polgárvédelmi szervezetek a működési területükön különböző tagozatokat, szakcsoportokat hozhatnak létre. Úgy, mint:

–    katasztrófa és polgári védelmi szakcsoportokat,

–    lakóterületi hálózatot,

–    ifjúsági tagozatot,

–    női tagozatot.

III. FEJEZET
A KÖZGYŰLÉS, AZ ELNÖKSÉG, TISZTSÉGVISELŐK,

ÉS A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JOGÁLLÁSA

10. §

1.   A ZEMPLÉN Térségi KPVSZ legfelsőbb szerve a közgyűlés,

2.   A közgyűlés évente össze kell hívni. A közgyűlés összehívására az elnökség jogosult. A Közgyűlés a tagegyesületek részére a Közgyűlést megelőző 15 nappal megküldött írásos meghívó postai úton vagy elektronikus levél formájában való megküldésével kell összehívni, amely az elektronikus meghívó elektronikus visszaigazolásával válik hatályossá. A Közgyűlés napirendi pontjait olyan mértékben kell ismertetni, hogy arra a tagegyesületek az álláspontjukat kialakíthassák.

3.   Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a tagság 25 %-a azt, az ok, és cél megjelölésével, aláírásukkal hitelesítve kéri. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli. A Felügyelő Bizottság kérheti a közgyűlés soron kívüli összehívását, ha azt indokoltnak tartja.

4.     Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

5.    A közgyűlés minden résztvevőjét egy szavazat illeti meg.

6.   A közgyűlésen részt vesznek, szavazati joggal:

  • az elnökség tagjai
  • a szövetség tagjai
  • a települési szövetségek és a helyi szervezetek küldöttei

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezők legalább 50%+1 szavazata vesz részt. Ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, legkésőbb 15 napon belül –az eredeti napirendi pontokkal – új Közgyűlést kell összehívni.

7.      A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek:

  • a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnökségének képviselői,
  • az szövetség örökös, alapító és tiszteletbeli tagjai,
  • a meghívottak,
  • a felügyelő bizottság elnöke.

A közgyűlést az elnök vezeti, akadályoztatása esetén a titkár a levezető. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a Közgyűlés helyét, időpontját, a Közgyűlésen megjelent tagok számát, a határozatképességre vonatkozó adatot, a hozott határozatok szó szerinti szövegét, a szavazatok, ellenszavazatok tartózkodások pontos megjelölésével, az elhangzott indítványokat, észrevételeket, javaslatokat, a hozzászólások lényegét. A Közgyűlés határozatait az érintettekkel a Szövetség elnöke köteles írásban, ajánlott tértivevényes levélben közölni.

A Közgyűlés jegyzőkönyvét az elnök és a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A javaslattevő kérésére a Közgyűlés határozatától eltérő véleményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A Közgyűlés jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Titkos és nyílt szavazás esetén a szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A Közgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat keltét, szövegét, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

Működés nyilvánossága: A Szövetség a működésével, szolgáltatásainak igénybevételi módjával, valamint beszámolójának közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot a jogszabályokban meghatározott módon (székhelyén, hirdetőtáblán való kifüggesztéssel), valamint az alapszabályban szabályozott irat betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével biztosítja. A Szövetség működésével kapcsolatos iratokba előzetes bejelentés alapján bárki betekinthet.

8.     A közgyűlés napirendjét az elnökség állítja össze, melyet a közgyűlés a tárgyalás megkezdése előtt szavazással megerősít.

– A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.     Az Alapszabály megállapítása és módosítása.­

b.     A vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.

c.     A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

d.     A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

e.     A Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.

f.      Az éves költségvetés elfogadása.

g.     Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés tárgyalása és elfogadása.

h.     az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.

i.      A jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

j.      A végelszámoló kijelölése.

k.     A vezető tisztségviselő (elnök) feletti munkáltatói jogok gyakorlása (ha az elnök a Szövetséggel munkaviszonyban áll).

– A Közgyűlés dönt továbbá:

a.     Az éves tagdíj mértékéről.

b.     a tiszteletbeli tag felvételéről, valamint az örökös tag címről

c.     A Szövetség tagjainak sorából történő kizárásról, illetőleg a tiszteletbeli tag cím visszavonásáról.

d.     A Szövetség más társadalmi szervezetekhez, egyesületekhez, hasonló célkitűzésű nemzetközi szervezetekhez való kapcsolatának meghatározásáról.

e.     A Szövetség feloszlásának kimondásáról, melyhez a jelenlevő tagok háromnegyedének igenlő szavazata szükséges.

f.      A Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőinek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztásáról.

9.      A megyei közgyűlés a Zemplén Térségi KPVSZ éves költségvetésének jóváhagyásával és az éves költségvetési beszámoló elfogadásával a közgyűlést bízza meg.

11. §

A ZEMLÉN TÉRSÉGI KPVSZ ELNÖKSÉGE
1.       Az elnökséget az önálló jogi személyiséggel rendelkező polgárvédelmi szervezetek által az elnökségbe delegált, valamint a közgyűlés által megválasztott személyek alkotják. A delegált elnökségi tagokat a közgyűlés erősíti meg.

Munkájukért a közgyűlésnek felelősek.

Az elnökség felelős a törvényes, és az alapszabály szerinti működésért, a választott szervek tevékenységért, az egyesületi célok megvalósításáért.

2. Az önálló jogi személyiséggel rendelkező polgári védelmi szervezetek 1–1 főt delegálhatnak az elnökségbe.

3. Az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező helyi szervezetek küldötteinek számát az elnökség határozza meg.

4. Az elnökség a közgyűlés által választott 5 elnökségi tagból tevődik össze. Az elnökség ülése nyilvános.

5. Az elnökség félévente, illetve szükség szerint ülésezik. Akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Napirendjéről az Elnök dönt. Az elnökségi ülést az elnökségi tagok részére az elnökségi ülést megelőző 8 nappal megküldött írásos meghívó postai úton vagy elektronikus levél formájában való megküldésével kell összehívni, amely az elektronikus meghívó elektronikus visszaigazolásával válik hatályossá. Az elnökségi ülés napirendi pontjait olyan mértékben kell ismertetni, hogy arra az elnökségi tagok az álláspontjukat kialakíthassák. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség határozatot minden esetben egyszerű többségű szavazattal hozhat. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést legkésőbb 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az ülések összehívását az ülés előtt legalább 8 nappal a napirendi pontok megjelölésével az Elnök –írásban- kezdeményezi. Az ülést akkor is össze kell hívni, ha ezt az elnökségi tagok egyharmada írásban, a cél megjelölésével kéri. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a Titkár gondoskodik. A jegyzőkönyvet az Elnök és két elnökségi tag írják alá. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a megjelent tagok számát, a hozott határozatok szó szerinti szövegét, a szavazatok, ellenszavazatok tartózkodások pontos megjelölésével, az elhangzott indítványokat, észrevételeket, javaslatokat, a hozzászólások lényegét. Az elnökség határozatait az érintettekkel az elnök köteles írásban, ajánlott tértivevényes levélben közölni.

6. Az elnökség tevékenységének irányításáért, az ülések levezetéséért az Elnök a felelős. Akadályoztatása estén a titkár helyettesíti.

7. A megyei elnökség által hozott döntések érvényülésének biztosításáért, üléseinek előkészítéséért a titkár a felelős.

8. Az elnökségi ülésein a napirendi pontok jellegének megfelelően – szavazati jog nélkül – meghívottak is részt vehetnek, javaslatokat tehetnek és kifejthetik véleményüket a tárgyalt kérdéssel kapcsolatban.

9. Az elnökség a Tikár előterjesztése alapján fogadja el a szervezeti és működési szabályzatot és a gazdálkodási szabályzatot.

10.  Az Elnökség feladat és hatásköre:

a.     Ellátja a Szövetség napi ügyeinek vitelét, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben meghozza a szükséges döntéseket;

b.     Gondoskodik az Alapszabály betartásáról, a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

c.     Javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére

d.     Előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a beszámolókat; Előkészíti és jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetés tervezetét;

e.     Elkészíti a közhasznúsági jelentést.

f.      Kezeli a Szövetség vagyonát, meghozza és végrehajtja a vagyon felhasználására vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntéseket;

g.     Előkészíti a Szövetség jogszabály és Alapszabály szerinti szervei megalakítását és a tisztségviselők megválasztatását;

h.      Összehívja a Közgyűlést, melyről a tagságot és a Szövetség szerveit értesíti;

i.       Meghatározza az összehívott Közgyűlés napirendi pontjait;

j.       Részt vesz a közgyűlésen és választ ad a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

k.      Nyilvántartja a Szövetség tagságát;

l.       Vezeti a Szövetség határozatait, szervezeti okiratait és egyéb adatait tartalmazó könyveket

m.    Őrzi a Szövetség működésével kapcsolatos iratokat;

n.      Vizsgálja a Szövetség érintő megszűnési ok fennállását és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedéseket megteszi;

o.      az Alapszabály felhatalmazása alapján dönt a tagok felvételéről.

11.    Az elnökség a közgyűlés által hozott határozatok alapján irányítja a Zemplén Térségi Polgári Védelmi Szövetség életét és munkáját. Jóváhagyja:

–    az éves munkatervet,

–    a közgyűlés elé terjesztendő költségvetési tervet, az erről szóló beszámolót,

–    az elnökség irányítása alá tartozó helyi polgárvédelmi szervezetek szervezeti és működési szabályzatát, munkaterveit,

–    az elnökség tagjai, a kijelölt munkacsoportok által kidolgozott és előterjesztett anyagokat,

–    az elnök és titkárok valamint beszámoló jelentéseit a végzett munkáról,

–   a más társadalmi és egyéb szervezetekkel történő kapcsolat felvételét, az együttműködési szerződéseket, az együttműködésről szóló beszámoló jelentéseket.

–    az elnökség két közgyűlés között a jóváhagyott éve munkaterv alapján irányítja a szervezetet. Sürgős és rendkívüli esetekben utólagos beszámolási kötelezettség mellett döntéseket hozhat.

–    képviseli a szövetséget a megyei és országos kapcsolatok területén,

–    tervezi és szervezi a szövetség sajtó és propaganda (PR) munkáját,

–    kiemelt figyelmet fordít a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság és a megyében működő kirendeltségekkel való együttműködésre; segíti a hivatásos polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási szervezetek munkáját; rendszeresen egyezteti a közös feladatokat,

–   megkülönböztetett figyelmet fordít a szövetség vagyonának, pénzügyeinek kezelésére a közgyűlés által elfogadott irányelvek alapján.

12.    Döntést hoz:

–    az elnök, a titkár hatáskörét meghaladó és a szövetség életét befolyásoló ügyekről, kérdésekről,

–    az elnökség hatáskörébe tartozó (az elnökség tagjaira vonatkozó) fegyelmi, etikai ügyekben

13.    Az elnökség és tagjainak munkaköri feladatait, jog- és hatáskörét a Zemplén Térségi KPVSZ Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.

14.    A közgyűlésre elkészíti (elfogadja) az éves munkáról és a határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Javaslatot tesz a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatokra.

15.    A közgyűlés határozatai alapján felügyeli a helyi polgári védelmi szövetségek munkáját, költségvetését, a szövetségek alapszabályzat szerinti életét.

16.    Az elnökség az elnök által jóváhagyott éves munkaterv alapján ellenőrzi a helyi szervezetek tevékenységét, gazdálkodását.

12. §

A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI
1.     A Szövetség tisztségviselői:

–      Elnök

–      Alelnök

–      Szakmai Titkár

–      Elnökség Tagjai (2 fő tag)

A szövetség tisztségviselőit a közgyűlés választja meg négy évre.

2.     Az elnök a Zemplén Térségi KPVSZ egész tevékenységét befolyásoló olyan személy, aki egész életútjával kifejezi azt a humanitárius elkötelezettséget, melyet a szövetség egész tevékenysége kifejez.

a)     Képviseli a szövetséget a kiemelkedő jelentőségű megyei társadalmi, nemzeti rendezvényeken, tanácskozásokon.

b)    Elnököl a szövetség ünnepi rendezvényein.

3.     Az alelnök olyan elnökségi tag, aki segíti az Elnököt feladatainak ellátásában, végzi az Elnök által szóban, vagy írásban átruházott feladatokat.

4.     A szakmai titkár olyan személy, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik a polgári védelmi munkában, szakmai tapasztalatával általános elismertséget tud biztosítani, a feladatok megfogalmazásával, elvi irányítási tanácsaival segít a megfogalmazott szakmai célok megvalósításában.

5.     Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A természetes személy vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6. Összeférhetetlenségi szabályok

A vezető tisztségviselőkre és a Felügyelő Bizottság tagjaira a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője és felügyelő szervének tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (felügyelő szervének tagja) volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, a felügyelő szerv tagja, illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az egyesület más tisztségét is betölti,

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

6.     A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Szövetséget előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más hasonló célokkal, tevékenységet folytató civil szervezetnél is betölt.

7.     A Szövetség vezető szerveinek (Közgyűlés, Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy a szövetség terhére bármilyen más előnyben részesül, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, vagy akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója, vagy aki a döntésben érdekelt szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Ha a tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

8.     Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén annak időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szemben kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A Szövetség vezető tisztségviselőinek visszahívása:

Ha a Szövetség tagjainak több mint 1/3-a – az ok megjelölésével – írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel szemben, akkor az Elnök köteles 30 napon belüli időpontra a Közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni. Kezdeményezni lehet a tisztségviselő visszahívását, ha

a) magatartása a Szövetség alapszabályával ellentétes,

b) magatartása a Szövetséget vagy annak céljait veszélyezteti,

c) tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el.

Ha a bizalmatlansági indítvány az Elnök személyére is vonatkozik, akkor annak tartalmaznia kell az új Elnökjelölt megnevezését. Az indítvány elfogadása esetén egyúttal az új Elnökjelöltről is dönteni kell. A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő Közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse. A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a Közgyűlés az Elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon megválasztott vezető tisztségviselők hivatali ideje megegyezik a visszahívással érintett vezető tisztségviselők hátralévő hivatali idejével. A visszahívással érintett vezető tisztségviselő hivatali ideje a helyére jelölt elnökségi tag megválasztásáig tart.

A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony a tag halálával és a vezető tisztségviselő lemondásával is.

Lemondás:

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Szövetség elnökéhez címzett, az Szövetség másik tisztségviselőjéhez, vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor írásban lemondhat. A lemondás a bejelentés igazolt átvételének napján válik hatályossá. A Közgyűlés a vezető tisztségviselő halálától vagy a lemondás bejelentésétől számított 30 napon belül új vezető tisztségviselőt választ. Az időközben választott új vezető tisztségviselő megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

9. A Szövetség képviselete
A Szövetséget az Elnök, az Alelnök és az Elnökség többi tagja, mint vezető tisztségviselők önállóan és egymástól függetlenül képviselik.
A Szövetség bankszámlája felett az Elnök, az Alelnök és az Elnökség tagjai önállóan jogosultak rendelkezni.

13. §

1.     Az elnök:

a)     Irányítja és szervezi a szövetség és az elnökség munkáját

b)    Összehívja az elnökség üléseit, az elnökség döntésére és megbízásából összehívja a közgyűlést

c)     Elnököl az elnökségi üléseken és a közgyűlésen

d)    Szervezi és irányítja a szövetség kapcsolatait

e)     Képviseli a szövetséget a megyei elnökség ülésein, területi és régiók közötti együttműködéssel kapcsolatos tárgyalásokon, rendezvényeken

2.  Az alelnök:

a) Az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén ellátja az elnök jelen alapszabály 13. § 1. pontjában foglalt feladatait.

3. A szakmai titkár:

A Szövetség szakmai irányításával végzi a napi operatív munkát.

Jogosult megbízási szerződést kötni az elnök egyetértésével.

Végzi a Szövetség napi adminisztratív munkáját.

Távollétében a gazdálkodásért felelős elnökségi tag helyettesíti.

Az elnökség lemondása, vagy visszahívása esetén az új elnökség megválasztásáig ellátja az elnöki teendőket.

Elkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzatot, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.

Gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról, valamint e testületi ülések jegyzőkönyveinek, határozatainak, emlékeztetőinek vezetéséről, őrzéséről és nyilvántartásáról.

Köteles a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

Intézkedik a Közgyűlés, az Elnökség határozatainak végrehajtásáról.

A fenti testületek döntéseit, határozatait köteles az érintettekkel ajánlott levélben közölni és a szervezet székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztéssel, valamint a szövetség honlapján nyilvánosságra hozni.

14. §

A SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA
1.   A felügyelő bizottság feladata, hogy az elnökség és a jogi személyiséggel nem rendelkező települési szövetségek, helyi egyesületek anyagi és pénzügyi gazdálkodásának, a vagyonkezelésének törvényességét ellenőrizze és betartassa. Feladatkörébe tartozik az alapszabály betartásának ellenőrzése.

2.     Az elnökség mellett háromtagú felügyelő bizottságot kell létrehozni. A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg négy évre. Tagjai az elnökség egyetértésével kerülnek megválasztásra. Munkájukért csak a közgyűlésnek felelősek. A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetség Elnökségének ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

A felügyelő bizottság testületként jár el. Akkor határozatképes, ha minden tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Munkarendjét maga határozza meg.

A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs. A felügyelő bizottság tagját e minőségben a Szövetség tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, összehívásának rendjére az Elnökség működésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását –az ok és a cél megjelölésével- a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 30 napon belüli összehívására. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülést összehívja, a Szövetség elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést. A Felügyelő Bizottság határozatait az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke köteles írásban közölni. A Felügyelő Bizottság Elnöke a Bizottság munkájáról és megállapításairól az őt megválasztó Közgyűlésnek írásban köteles tájékoztatást adni.

3.   A felügyelő bizottság hatásköre az 1. pontban meghatározott területre terjed ki.

4.   A felügyelő bizottság elnöke és tagjai a szövetségben egyéb tisztséget nem tölthetnek be.

5.   A felügyelő bizottság éves ellenőrzési tervet készít, melyet a közgyűlés hagy jóvá.

6.   A Felügyelő Bizottság alapvető feladata a Szövetség működésének, anyagi és pénzügyi gazdálkodásának, illetve a vagyonkezelés területén a törvények végrehajtásának ellenőrzése, továbbá a Szövetség SZMSZ-e által előírtak betartásának vizsgálata, különös tekintettel a kiemelten közhasznú tevékenységre. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai a szövetség gazdálkodásával, pénzeszközeinek felhasználásával és azok könyvelésével, bizonylatolásával kapcsolatos minden iratba betekinthetnek, azt részükre biztosítani kell. Az ellenőrzéssel kapcsolatos bármely kérdésben felvilágosítást kérhetnek, bármelyik tisztségviselőtől.

7.   A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek az elnökség által meghatározott formában a gazdálkodásukról, pénzügyi helyzetükről, évente részletes beszámolót terjesztenek fel az elnökségnek.

8.   A felügyelő bizottság a gazdálkodás terén feltárt és a jogszabályokba ütköző szabálysértés, illetőleg bűncselekmény gyanúja esetén – az elnök előzetes tájékoztatása mellett – az illetékes szerveknél szabálysértési vagy büntetőjogi eljárást kezdeményezhet.

9.       A felügyelő bizottság elnöke az éves ellenőrzési terv szerint végrehajtott ellenőrzések eredményéről, megállapításairól – az elnökség előzetes tájékoztatása mellett – a soron következő közgyűlésen számol be.

10.    Köteles az Elnökséget tájékoztatni és annak, vagy a Közgyűlésnek összehívását kezdeményezni, ha:

a Szövetség munkájában jogszabálysértést,

a Szövetség érdekeit súlyosan sértő eseményt (mulasztást) észlel,

a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel,

a Szövetség vagyona elvesztésének veszélye áll fenn.

Az Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen letelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a Közgyűlést.

Ha az Elnökség vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet (Ügyészség.)

11. Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, amennyiben ez a Szövetség vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.

IV. FEJEZET
A SZÖVETSÉG TAGJAI

15. §

1.   A Zemplén Térségi KPVSZ tagja lehet minden jogi és erkölcsi szempontból kifogástalan egyesület, testület, intézet vagy más jogi személy, továbbá minden 16. életévét betöltött cselekvőképes magyar állampolgár. Diákok esetében a korhatártól el lehet tekinteni.

2.     A szövetségnek:

–    örökös, tiszteletbeli,

–    alapító,

–    rendes, valamint

–    pártoló tagjai lehetnek.

3.   A Szövetségben „örökös tag” címet kapott tagok e címét elismeri és nyilvántartja. Az ilyen tagok tanácskozási joggal részt vehetnek a szövetség összes rendezvényén. Az örökös tag címről a közgyűlés dönt.

4.   A szövetség tiszteletbeli tagja lehet:

–    az a jelen alapszabály 15.§ 1.pontja szerinti jogi személy, természetes személy, amely a szövetség által megfogalmazott humanitárius célkitűzéseket,

–    a tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés dönt,

–    a tiszteletbeli tag tanácskozási joggal rész vehet a szövetség rendezvényein.

5.   Alapító tag lehet:

–    az a jelen alapszabály 15.§ 1.pontja szerinti jogi személy, természetes személy, amely a szövetség létrehozásában tevékenyen közreműködött, a közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizeti és felvételére helyi polgári védelmi szervezetek javaslatot, tesznek az elnökségnek.

–    Az alapító taggá való felvétel az alakuló közgyűléssel lezárul.

–    Az alapító tag tanácskozási joggal részt vehet annak a szervezetnek a rendezvényein, melynek létrehozásában közreműködött.

6.   Rendes tag lehet:

– az a jelen alapszabály 15.§ 1.pontja szerinti jogi személy, természetes személy a Szövetség rendes tagja lehet, amely a Szövetség célkitűzéseivel egyetért, jelen alapszabályt elfogadja, és vállalja tagdíjfizetési kötelezettséget. A belépési nyilatkozat benyújtása után azt az elnökségnek meg kell erősítenie és a tagot felvenni a nyilvántartásba. A rendes tagot az Elnökség a tagfelvételi kérelem benyújtását követő ülésén egyszerű többséggel hozott határozatával veszi fel.

7.   Pártoló tag lehet:

– A Szövetség pártoló tagja lehet az a jelen alapszabály 15.§ 1.pontja szerinti jogi személy, természetes személy, amely egyetért a Szövetség céljaival, azt anyagilag (pártoló tagsági díj, adomány) és erkölcsileg támogatja, de a célkitűzések megvalósításában nem tud, vagy nem kíván részt venni.

A pártoló tag felvétele a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, igénybe veheti az Szövetség szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

A szövetség Elnöksége köteles a szövetség tagjairól naprakész nyilvántartást vezetni.

V. FEJEZET

A TAGOK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI

16. §

1.   A szövetség minden tagjának tevékenységét alapvetően szakmai tudásának és felkészültségének megfelelő területen végezze.

Önkéntes vállalással segítse embertársai életének és anyagi javainak védelmét, a bekövetkezett rendkívüli események következményeinek felszámolásában tevékenyen vegyen rész.

2.   Rendszeresen fizesse a tagsági díjat.

3.   A jogi személy a belépéskor azzal a polgárvédelmi szervezettel, melybe felvételét kéri, vagy a szövetséggel szponzori szerződést köthet.

4.   A tagok jogai:

A Szövetség rendes tagjának jogai:

– részt venni a Szövetség tevékenységében, rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,

– a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, kérdéseket feltenni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot és észrevételeket tenni és szavazni, a Szövetséget alapító és a Szövetséghez csatlakozó tag a Közgyűlésen – és a Szövetség szerveiben megválasztott tisztségviselőként – szavazati joggal rendelkezik, javaslatot tehet, indítványokat terjeszthet elő.

– a természetes személy, illetve nem természetes személy (jogi személy) tagok Szövetségi vezető tisztségviselőnek választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg a Szövetség vezető tisztségviselőit;

– betekinteni a Szövetség irataiba, nyilvántartásaiba;

– a tagok 25 % -a írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti;

– jogosult igénybe venni a Szövetségnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait;

– A Szövetség valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomásra jutástól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A per az illetékes törvényszék hatáskörébe tartozik.
A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:

–      A hatályos jogszabályokat, a Szövetség Alapszabályát és belső szabályzatait, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatokat betartani, a Szövetség célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani.

–      Nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását.

–      a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, melynek mértéke évi 1200.- Ft, minden év március 31. napjáig megfizetni. A Szövetséghez az év közben csatlakozók – az adott töredék évre – a hátralévő hónapok figyelembevételével a belépés hónapjának első napjától az év végéig számított tagdíjat a belépés időpontjával egyidejűleg teljes egészében meg kell fizetniük.
A Szövetség valamennyi rendes tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

A Szövetség pártoló tagjának jogai:
a) részt vehet a Szövetség közgyűlésén;
b) véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet a Szövetséget érintő kérdésekben;
c) részesülhet az Szövetség által nyújtott kedvezményekben.

A Szövetség  pártoló tagjának kötelességei:
a) az alapszabály betartása;
b) a Szövetség célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása;

c) példamutató magatartás és kifogástalan életvitel.
A Szövetség tiszteletbeli tagjának jogai:
a) részt vehet a Szövetség közgyűlésén;
b) véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet a Szövetséget érintő kérdésekben;
c) részesülhet a Szövetség által nyújtott kedvezményekben.
A Szövetség tiszteletbeli tagjának kötelességei:
a) az alapszabály betartása;
b) a Szövetség erkölcsi támogatása;
c) példamutató magatartás és kifogástalan életvitel.

A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

VI. FEJEZET

A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

17. §

1.   A Zemplén Térségi KPVSZ – ben a tagság megszűnik:

–    kilépéssel,

–    kizárással,

–    természetes személy halálával,

–    jogi személy megszűnésével,

–    A szövetség feloszlásával.

2. A kilépési szándékot, indokolás nélkül az illetékes elnökségnek, illetve vezetőségnek írásban kell bejelenteni. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. A pártoló tag kilépése esetén az addig befizetett támogatást, tagdíjat nem követelheti vissza.

3.     A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével a szövetségből – a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést követően – kizárhatja azt a pártoló tagot, aki valamely, a Szövetség pártoló tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű pártoló tagsági díjat – a mulasztás jogkövetkezményeire is figyelmeztető – írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg, ha a szövetség céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
A pártoló tag kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag a szövetség céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

A kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt (szervezet törvényes képviselőjét) meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

A kizárt tag a szövetséghez tartozó bármelyik polgári védelmi szervezetbe a kizárást követő 3 év után kérheti ismételt felvételét.

VII. FEJEZET

A SZÖVETSÉG GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE

18. §

A Zemplén Térségi KPVSZ szervezetei önálló gazdálkodást folytatnak. A fenntartásuk és a fejlesztéseik költségeit – elsősorban – saját jövedelmeikből fedezik.

1.   A szövetség önálló gazdálkodást folytató szervei:

–    a Zemplén Térségi KPVSZ elnöksége,

–    az önálló jogi személyiséggel bíró tag szövetségek elnöksége,

–    a nem önálló jogi személyiségű városi szervezetek vezetése,

–    a helyi katasztrófa polgári védelmi szervezetek vezetése

2.   A Zemplén Térségi KPVSZ jövedelmeinek forrásai:

–    tagdíj,

–    adományok, támogatások (pénz és egyéb értékek),

–    a szövetség vállalkozásainak nyeresége,

–    állami (önkormányzati) költségvetési juttatás.

–    különféle pályázatok

3.   Az önálló szövetségi szervezetek felhasználható jövedelmeinek a meghatározása.

a)   Helyi tagszervezetek bevételeinek megosztása:

A helyi polgári védelmi tagszervezetek (városi, községi, üzemi stb.) a tagdíj-bevételeiket teljes egészében, egyéb bevételeik 80 %-át az alapszabályban meghatározott feladatokra használhatják fel.

Az egyéb bevételeik 20 %-át át kell utalni a szövetség részére.

4.   A szövetség jövedelme kizárólag az alapszabályban megfogalmazott feladatokra használható fel. A szövetség pénzügyi eszközeinek és egyéb vagyonának szabályszerű használatáért az elnökség tagjai egyetemlegesen felelősek.

5.   Az elnökség önálló gazdálkodásához a következő feltételeket kell biztosítani:

a)   A szervezet rendelkezzen éves gazdálkodási (költségvetési) tervvel, melyet az érintett szövetség elnöksége hagy jóvá.

b)   A pénzügyi és anyagi eszközökről vezetni kell az előírt nyilvántartásokat.

c)   A szövetség tagjairól – beosztásuknak megfelelő bontásban – nyilvántartást kell felfektetni.

d)   Az elnökségnek a Zemplén Térségi KPVSZ részére bankszámlával kell rendelkeznie.

6.   Az adózás szabályait a társasági adóról az 1991. évi LXXXVI. törvény, valamint a magánszemélyek jövedelem adójáról szóló 1991. évi XC. törvény és módosításai határozzák meg.

7.   A szövetség a tagjai részére a végzett munka alapján kifizetéseket végezhet:

–    Megbízási szerződés alapján az elvégzett megrendelés szerinti kifizetést

–    az oktatási, az ifjúság szervezésében, a szaktagozatok nem dolgozó státusú tagjai részére a kiemelkedő munka elismeréseként jutalmat.

A tiszteletdíj mértéke a bevételek függvénye.

8.     A vagyonkezelés, a pénzeszközökkel való takarékos és jogszerű gazdálkodás minden szinten az elnökségek, illetve az adott vezetés hatáskörébe tartozik.

9.     A szövetség szervezetei az éves gazdasági tevékenységükről tájékoztatást adnak:

–    A vezetőségnek, az elnökségnek,

–    a helyi vezetőségek annak a vezetésnek, melyhez közigazgatásilag tartoznak.

10.    törölve

11.    A szövetség a gazdálkodása során elért bevételét nem oszthatja fel, azt csak az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordíthatja. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

12.    A szövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a sajtó útján nyilvánosságra hozza.

VIII. FEJEZET

A ZEMPLÉN TÉRSÉGI KPVSZ TISZTSÉGEI

19. §

A katasztrófa és polgári védelmi tagszervezetek, valamint a helyi elnökségek, vezetőségek saját hatáskörben elnöknek felkérhetnek olyan köztiszteletben álló, elismert személyt, aki egyénisége és kapcsolatai alapján segíteni tudja a tagszervezet önkéntesen vállalt feladatainak megvalósítását.

20. §

Alkalmatlanság, vagy bűncselekmény elkövetése miatt a szövetség tisztségviselőjét fel kell menteni, illetőleg vissza kell hívni.

21. §

1.   A szövetség tagjai munkájukat önzetlenül végzik, ennek megfelelően a választott tisztségek tiszteletbeliek.

2.   Olyan választott tisztségviselők, akik teljes munkájukat vagy annak jelentékeny részét a szövetség szolgálatába állítják, az elnökség által megállapított határokon belül az illető szerv költségvetésében meghatározott összegű tiszteletdíjban részesülhetnek.

22. §

A szövetség munkájában átlagon felüli, kiemelkedő katasztrófa és polgári védelmi tevékenységéért évente egy alkalommal az elnökség elismerést adományozhat. Állami és szakmai kitüntetésre előterjesztést kezdeményezhet.

IX. FEJEZET

A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

Jogutódlással történő megszűnés: Szövetség más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A Szövetség jogutód nélkül megszűnik: a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha

a) megvalósította célját, vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy

b) a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt
A Szövetség nyilvántartásból való törlésére az Egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. §

1.   A Zemplén Térségi KPVSZ egész tevékenységet a demokratikus önkormányzás alapelvének tiszteletben tartásával, humanitárius célok által vezérelve végzi.

2.   A szövetség tisztségviselőit, elnökségét általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással választják. A közgyűlésen, illetve elnökségi üléseken, ha a résztvevők egynegyede igényli – a megjelölt kérdésekben –, az elnök titkos szavazást köteles elrendelni.

3.   A testületek döntésüket – jelen alapszabályban foglalt kivételekkel – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.

4.   Az alapszabály megalkotásához, módosításához a szövetség távlati terveinek és éves beszámolójának elfogadásához a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezők legalább kétharmadának „igen” szavazata szükséges.

5.   A szövetség vezető tisztségviselőinek az összeférhetetlenségéről a Ptk.-ban, valamint az Ectv.-ben foglaltaknak kell megfelelniük, melyről írásban kell nyilatkozatot tenni.

24. §

A szövetség, elnökség, települési elnökségek, helyi vezetőségek ülései lehetnek zártak és nyíltak. A közgyűlés mindig nyilvános.

25. §

A szövetség összes szerveinek üléseiről, gyűléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, vezetni. A felszólalásokra, kérdésekre ugyanazon a fórumon érdemi választ kell adni; a megvalósítható, az ügyet szolgáló javaslatot érvényre kell juttatni. E szakasz előírásainak végrehajtásáért mindenütt az elnökségek, vezetőségek a felelősek.

26. §

1.   A szövetség testületi ülésein hozott döntések ellen (szövetségen belül általában) csak egyfokú fellebbezésnek van helye.

2.   Fellebbezési joga van mindenkinek, akit a döntés jogában vagy érdekeiben sért.

3.   A fellebbezést a döntés kézbesítését követő 15 napon belül, a döntést hozó szervnél kell benyújtani.

4.   A szövetség területi és helyi elnökségeinek döntései ellen a térségi elnökséghez lehet fellebbezni.

5.   A térségi elnökség döntései ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni.

27. §

– Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni és az Egyesület székhelyén tárolni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés és Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, lehetőség szerint személye megállapítható. A közgyűlési és elnökségi ülés jegyzőkönyvbe az egyesület bármely tagja jogosult betekinteni, arról – a költségek előlegezésével – másolatot készíteni. A közgyűlési és elnökségi határozatot az érintettel annak meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell. Az értesítés megtörténtéért, illetve a döntéseknek és határozatoknak az érintettekhez való eljuttatásáért az Elnök felelős.

28. §

1.   A választott tisztségviselőket megbízási határidőt tartalmazó és feladatot meghatározó megbízólevéllel látják el az elnökségek, vezetőségek.

2.   A szövetség tagjait tagsági igazolvánnyal kell ellátni.

3.   Abban az esetben, ha a szövetség az alapszabályban előirt célkitűzéseket nem, teljesíti, hatáskörét túllepi, a Magyar Köztársaság és a magyar törvények közé iktatott nemzetközi jogszabályokat súlyosan megszegi, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyezteti, akkor a szövetség ellen vizsgálat, illetőleg bírósági eljárás kezdeményezhető.

4.   Elfogadva a Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2004.02.16. napján tartott térségi közgyűlésen.

5.   Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a mindenkori elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot kell alkalmazni.

6.    A szövetség felett az ügyészség ellenőrzést gyakorol.

7.     A Szövetség Alapszabályát az alakuló közgyűlés 2004. február 16-án elfogadta,

melyet a Miskolci Törvényszékhez bejegyzésre megküldte.

Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Sátoraljaújhely, 2019. július 02.